Szalad az idő :)

a két centiből egy

Jelenlegi olvasók

Naptár

január 2010
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

  • danimonka: Szia Mariann, annyira kedves vagy! Konkrétan meghatódtam! Nagyon jól esett amit írtál! :) Azt hisz... (2010.09.06. 23:20) kukucs
  • mariann49: Szia, én párszor kommenteltem,nem tudom,emlékszel-e? Londonban élek,van 3 felnott gyerekem,és nagy... (2010.08.25. 22:37) kukucs
  • anyamadár: Még mindig várjuk a híreket :) ti csak rendezkedjetek, dolgozzatok, pakoljatok meg minden, aztán í... (2010.07.21. 21:11) Minden rendben!
  • danimonka: @ilga: köszi :) a bútor persze relatíve sok/nagy meg minden :) de a boltnyitás nem rossz ötlet :) ... (2010.06.15. 22:50) Minden rendben!
  • anyamadár: Várom, várom a híreket, hogy sikerült a költözés, Zsombi hogy bírja? Dani? TEEE? :) (2010.06.13. 11:29) Minden rendben!
  • Utolsó 20

Képes eseménynaptár

Blog- és honlapajánló

Reklám

Pyry konyhája
Egy megbízható blogszakácskönyv
Göncölszekér
Versmegzenésítés biztos forrásból
Írka-firka együttes
Ír, skót zene kedvelőinek Budapestről

Tudomány

Akciós potenciál
Biológia mindenkinek
Kritikus biomassza
Egy remek tudományos blog szintén mindenkinek
A béka marad
Biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek tisztázása

Mindennapok

Eszti blogja
Taiwan-ról
Pyry blogja
Salt Lake City és az USA magyar szemmel
Egy őrült könyvelő
Ypszi blogja
Szemrevaló
Könyv- és filmajánló Ypszitől
Christine
Angliából
Gyermekszoba
Hasznos ötletek blogja
Bonca emlékei
Edinburgh-ról
Anyamadár blogja
Dél-Angliából

utazás haza I.

2010.01.28. 20:37 :: danimonka

 Jó érzés amikor minden úgy megy, ahogy terveztük. Elindulás, parkoló megtalálása, a busz jön, időben beérünk a reptérre, ahol simán megy minden :) Igaz Dani becsipogott a kapun és nála volt Zsomi épp, ezért a biztonsági őr sűrű elnézést kérve Picurt végigtapizta :) Szerintem nagyon mulatságos volt a helyzet, Zsomi csak pislogott, hogy most miért tartom fönt a levegőben. Aztán kiderült, hogy fémbetét van Dani cipőtalpában (nem gondoltuk volna). Az út alatt viszont beigazolódott a félelmem: Zsomi nagyon nyügi volt. Mindez annak köszönhető, hogy jóalvó. Nem tudom máshogy leírni, egyszerűen az van, hogy mind nappal, mind este magától bealszik, nincs hozzászokva (mázlinkra amúgy), hogy elringassuk... viszont a repülőn ez nagyon jól jött volna... hosszú nyüglődés után csak bealudt félig az én, félig Dani ölében és kb fél órát aludt így. A leszállásnál pedig előszedtem a könyököm, mert nem akartam, hogy megint úgy járjunk mint tavaly... (most nem holmi könyökharcra kell gondolni, csupán határozottabb voltam, mint úgy általában ilyen helyzetben).

no, most csak ennyi. :)

7 komment

Kreativitás szabadban és a gép előtt

2010.01.12. 01:01 :: danimonka

Szombaton tűzön-vizen át nekiálltam hóembert készíteni. Nem igazán sikerült, de hómanónak már elmegy. Elneveztem. Ő Jenő, a hómanó :) Mai történésekről annyit, hogy miután teljesen útrakészen álltam, kikukucskáltam a falu egyik - ablakunkból látható - főútjára és elbizonytalanodtam az elindulást illetően. Annyit lehetett látni, hogy a sor nem megy. Dani kisétált, hogy megnézze mi a nagy helyzet. Autók elakadva, ezerrel havazik, kerekek pörögnek. Klassz. Így nem sok értelme van nekiindulni, elakadni valóban nem szeretnék... Átszaladtam a szemközti patikába, hogy elkérjem a koordinátor telefonszámát és szóljak a helyzetről. Azzal a laza mozdulattal felajánlottam, hogy esetleg ebbe a szemközti patikába tudok menni dolgozni, ha nem tud ideérni a mai helyettes. Jade picivel később visszahívott. A helyettes el tudott menni az én helyemre én meg mentem ide szembe. Közben telefonon leszerveztem (Steve tanácsára), hogy holnap ne jöjjenek ellenőrizni. Mindenki hepi volt. A nap eltelt, délután már a havazás is elállt. (Le akartam fényképezni Jenőt, hogy mennyire fedte be a hó, de szerintem fölösleges aggódnom, holnap is simán megtehetem).

Másik kreativitásom már nem annyira egészséges (mivel görnyedtem vagy 3 órát a gép előtt, viszont baromira odavagyok érte.) Amit megigértem, a szülinapról. Igazi kis összeállítás lett zenével meg minden. Igyekeztem ragaszkodni az időrendhez, majd jól lehet látni az elején, amint tiszta Zsomi körül minden, majd egyre nagyobb a szétkent torta, később a tányér is eltűnik és a maradék galacsinok is köddé válnak, pontosabban magamellé pakolta az etetőszékben. Tiszta élvezet. Ezután ajándékbontás, a búgócsiga, amit természetesen meg kell kóstolni, majd pizsifellövés után, amint Pocakmacinak maci-mesét "olvas fel" Zsomi. Jó éjszakát! :)

 

 

3 komment

Alpok kicsiben az utakon (megfagyott hóbuckák)

2010.01.09. 00:32 :: danimonka

A hét elején hatalmas hó esett. Eléggé megbénult - először csak az ország ezen része. Sokan nem mentek be dolgozni, iskolák bezártak stb. Nem volt mit tennem, meg kellett próbálnom bemenni... sajnos sikerült :))) persze örülök is, mert valahol elakadni, mondjuk pont az autópályán, nem egy felemelő helyzet. A szállítónk már nyavalygott rendesen ("csak a legfontosabbakat adjuk neki" Ezen persze kiakadtunk, mert nincs olyan gyógyszeres csomag ami nem fontos... pont az volt (van), hogy az idősek ki sem mernek mozdulni, persze, hogy házhozszállítást szeretnének, ami érthető. Még azok is, akik amúgy be szoktak sétálni. Persze a szállítót is meg lehet érteni, mert Bradford eléggé dimbes-dombos, konkrétan nem lehet autóval felmenni emelkedőn (amiből sok van) és veszélyes lefelé. Ilyenkor az van, hogy valahol főúton leparkolni és séta... Dani minden reggel kihámozta az autót és már rögtön hétfőn megtanultuk, hogy csak indulás előtt érdemes, mert aznap reggel 2x is le kellett takarítani. Természetesen Zsomival itthon maradt, mert ha netalántán elakadnék, akkor ne vele együtt legyünk lecövekelve. Itthon biztonságosabb. A második napja tartó havazáskor már elkezdtem aggódni a hazajutásommal kapcsolatban (amikor ezt megemlítettem Kimnek, akkor kinevetve válaszolt: "mindenki aggódik hogy hazajut-e"... de ezt úgy mondta, mintha minimum másik városban lakna... gyalog 5 percre lakik a patikától) Aznap este, 5 után, fél óráig csak az autót pucoltam, hogy használható állapotba kerüljön. (Öröm volt az ürömben, hogy a parkoló nem volt annyira sötét a fehér hó miatt). Az utakon eltüntek az eredeti sávok és általában 1 alkalmi sáv alakult ki, ahol az autók jártak. Egyszer sikerült becsúsznom egy körforgalomba (amikor elindultam), de pár másodperc után vissza tudtam irányítani a megfelelő irányba. Hál' Istennek mindenki lassabban, óvatosabban vezetett, szóval a max sebesség 20 mph (~32 km/h) volt. Aztán a hét vége felé már nem esett annyira, viszont megfagyott minden.  Mondjuk a főutak már nagyon jól járhatóak, viszont a mellékutak, parkolók nagyon rizikósak. Most viszont nem örülök, mert Daninak el kellett menni egy távolabbi reptérre - East Midlands, kb 2 óra oda az út (megígérte egy ismerősnek, hogy érte megy) és pont az indulás előtt nagy adag hó esett... :( Mindenesetre felpakolta magát (pótzokni, termoszkávé, pokróc, 2 telefon).

Zsomi csütörtökön megint szurit kapott (egy régebbinek az emlékeztetője - booster), Dani elbeszélése szerint akkor felsírt, de hatalmasat aludt utána. Ma meg újraindult a ritmusóra, Lauren-nek (aki tartja) nagyon tetszett, hogy Zsomi tapsolt. Szóval ez bejött.

Kedden jönnek ellenőrizni a patikába... ha belegondolok, akkor kezdek betojni, de valahol meg nem érdekel. (Na, ezt most jól megírtam) Nyílván nem lesz vészes (most épp nyugtatgatom magam), de hazahoztam egy adag olvasnivalót, hogy legalább felkészültnek tűnjek (vagy tudjam miről van szó). Bár így is lesz olyan amire majd lesni fogok... :S Ha mázlim van, akkor Steve (area manager) el tud jönni (így tervezi) és majd ő foglalkozik velük, de persze egy sor olyan dolog van, amit elméletileg nekem kell(ene) tudnom (pl hol tartjuk a csökkent képességűeknek biztosított kérdőívet). De vicces, hogy most derült ki számomra, hogy a felhívásokat (gyógyszerről, visszahívások stb) valóban gyűjtenem kell (mázlimra amúgy is gyűjtöttem, de senki nem mondta nekem, hogy pl ezt is kérdezheti a PCT (Primary Care Trust - én úgy hívnám "A hivatal".) Szóval mindig tanul az ember.

Visszatérve az időjárásra. Nem messze innen (Batley meg Dewsbury) nem működik a gázellátás. Vagyis nincs fűtés és melegvíz a lakásokban (mondjuk ahol van kandalló, ott megoldják). Pánikkeltő kolleganőm egyik nap azzal jött vissza az ebédszünetéről, hogy a rádióban azt mondták ha ez még így tart egy hétig, akkor Bradfordban is problémák lesznek a gázellátással. Konkrétan mi közelebb vagyunk Dewsbury-hez (ott született Zsomi), mint Bradford, szóval nem túl megnyugtató. Legfeljebb a kis elektromos fűtőtesttel (amit amúgy a fürdőszobához használunk) melegítjük be ott ahol Zsomi van. De eddig nem volt gond, remélhetőleg nem is lesz... (Jelenleg hétfőig mondanak hóesést). De építenék hóembert...

6 komment

Első szülinap :)

2010.01.05. 00:17 :: danimonka

  Elérkezett hát az első évforduló, amit legfeljebb pislogásokkal fogok fel. Igen, elszaladt hihetetlenül gyorsan. Amint hazaértem, már csak apró simítások voltak hátra. Előtte Dani összedobott egy szülinapi tortát, becsomagolta az ajándékot és aztán énekeltünk egyet. Zsomi csak mosolygott, nem igazán értette, hogy most mi van, de tetszett neki. A torta sorsáról rengeteg képet készítettünk (najó, egy páron rajta van Zsomi is) :D majd szeretnék felrakni egynéhányat. Ízelítőül annyit, hogy Dani már oda se bírt nézni, amikor a tányérját Zsomi ledobta maga mellé a földre (ma délelőtt takarított) a még magaelőtt maradt tortadarabkákat pedig egyesével - és leírhatalan élvezettel - magamellé pakolgatta az etetőszékben.  Majd amikor helyreállt a rend (és Dani is kimerte nyitni a szemét) Zsomi némi segítséggel kibontotta az ajándékát. Egy bugócsigát kapott :) majd erről is képek később.

5 komment

Ünnepek stb

2010.01.03. 01:18 :: danimonka

Képtelen vagyok megfogalmazni mi mindent csinálok/unk egy itthon töltött nap alatt. Olyan pikkpakk eltelik, hogy észre se lehet venni. Átlagban azt kell hogy mondjam, hogy nekem elegem van abból, hogy nem vagyok itthon, Daninak meg abból, hogy itthon van, szóval klasszul kiegészítjük egymást. Mivel ezen mihamarabb változtatni kell, írtam a közvetlen főnökömnek, hogy szeretném lecsökkenteni a heti óraszámomat 30-ra, februártól (eredetileg áprilistól terveztem, merthogy - idén utoljára - addig tart a cégnél a szabiév és persze én már a jelenlegi óraszámommal vettem ki az összes szabit. De nem bírom ki addig, főleg nem olyan légkörben ami bent van. De ha jó lenne se, mert szimplán többet szeretnék Zsomival lenni). Ezen most bukni fogok egy sort, mert abból fizu nélküli szabi lesz, de nem ér annyit. Dani pedig keres valami részmunkaidős állást (ez a nehezebb falat, nemcsak Dani miatt). De muszáj kimozdulnia. Szegény péntekenként este úgy megy a magyar klubba, mintha valami olyan hely lenne, ahol jókat lehet beszélgetni... (itt most képzeljetek el felröFögést). Ezt most, tudom, jobban ki kellene fejtenem, de mégse teszem... (Ha valaki netalántán olvassa és odajár akkor nagyon megbántanám... pedig nem szeretném. Szóval félreérthető. Na, ebből már nem mászok ki... )

Újévi fogadalmak

Nem szokásom, annak ellenére hogy mindig eljátszok a gondolattal. Pedig lenne mit megfogadnom... TORNA. Olyan fura, hogy annak idején amikor "csak" a hátam fájt a mozgáshiány miatt, akkor rá tudtam venni magam a tornára. Most, hogy nem csupán a hátfájás miatt, hanem esztétikai szempont (igen, has) miatt is nagyon elkellene a mozgás, nem megy. Pedig nagy álszenteskedés lenne ha azt mondanám, hogy nem érdekel a külsöm (itt is röfögés). El is felejtettem mesélni, hogy még december elején a szabi alatt elmentem fodrászhoz. Ez iszonyat nagy szó nálam. Utoljára az esküvőnk idején voltam (hát ez van na) ami több mint 5 éve volt. Mivel a nyáron megszabadultam a hosszúhaj pozitív és negatív tulajdonságaitól (jaaaj, levágattam a hajam na. Azt is Dani-nagyi által, aki a szüleitől leste el anno a fogásokat), itt már rendesen kezdte felvenni a tarthatatlan állapotokat. Helyi hírdetési újság, 20% kedvezmény első kuncsaftnak, bátorság összeszed és hűha, nem is lett rossz. Szóval bejött. Azt hiszem Danitól a legnagyobb dícséretet kaptam azzal, hogy a kedvenc nyomozónőjéhez hasonlítottam :D (Annabel Knap - CSI:NY) Egyetlen egy baj van: se időm, se tehetségem úgy beszárítani, ahogy a fodrász csinálta. Ez meg azt eredményezi, hogy az első hajmosásig ja. Osztán annyi.

Nagy örömünkre Zsomi is tett fogadalmat: elsejével úgy döntött, hogy a 6 órási kelését átteszi fél 6-ra. Ez nálunk egy éjféli lefekvés mellett maga a borzalom. Ezt úgy kell elképzelni, hogy kb 7-ig húzzuk ahogy tudjuk (vagyis Zsomi hatalmas irammal mászkál egyik szobából a másikba, ajtókat csukogat, nyitogat, nagyokat kurjong, tiszta izgalom. Dani befordulva az ágyban (miután letudta a vízforraló bekapcsolását), én meg valahol a két szoba közötti közlekedőben elnyúlva a földön a félig kinyitott szememmel próbálom követni a rabszolgahajcsárt (ma sikerült beszereznünk biztonsági kaput a lépcső tetejére, szóval holnaptól ágyban maradok!) Miután megunjuk és najó menjünk, mert hamarosan átcsap erőteljes elégedetlenségbe a késő reggeli miatt, felöltözés, levonulás. A kép hasonló lent is: Zsomi tiszta izgalom, látni akar mindent (hogy készül a reggelim?), mellette meg mi, mint két holdkóros próbál fókuszálni a sorrendre (zsomi tápi, reggeli, anya kakaó, apa kávé... stb stb) Sokat mondó, hogy a közelgő első szülinap mindenféle szép gondolatai mellett ott van bennem az is, hogy egy éve egyszer sem aludhattunk 10-ig (Istenem!)  :D

Mivel baromira megnyomja a kiadásunkat a tápszer+pelus, úgy döntöttem ideje Zsominak kivennie a részét a munkából. Ezért a fürdés előtt neki kell összepakolnia a játékait (zabálnivaló ahogy a pici kezével teszi bele a nagy dobozba a sok limlomot). Még nincs teljesen tökéjre fejlesztve a művelet, ui. amint készen vagyunk és tele a doboz, abban a pillanatban elkezdi kirámolni :D

9 komment

süti beállítások módosítása