Jó érzés amikor minden úgy megy, ahogy terveztük. Elindulás, parkoló megtalálása, a busz jön, időben beérünk a reptérre, ahol simán megy minden :) Igaz Dani becsipogott a kapun és nála volt Zsomi épp, ezért a biztonsági őr sűrű elnézést kérve Picurt végigtapizta :) Szerintem nagyon mulatságos volt a helyzet, Zsomi csak pislogott, hogy most miért tartom fönt a levegőben. Aztán kiderült, hogy fémbetét van Dani cipőtalpában (nem gondoltuk volna). Az út alatt viszont beigazolódott a félelmem: Zsomi nagyon nyügi volt. Mindez annak köszönhető, hogy jóalvó. Nem tudom máshogy leírni, egyszerűen az van, hogy mind nappal, mind este magától bealszik, nincs hozzászokva (mázlinkra amúgy), hogy elringassuk... viszont a repülőn ez nagyon jól jött volna... hosszú nyüglődés után csak bealudt félig az én, félig Dani ölében és kb fél órát aludt így. A leszállásnál pedig előszedtem a könyököm, mert nem akartam, hogy megint úgy járjunk mint tavaly... (most nem holmi könyökharcra kell gondolni, csupán határozottabb voltam, mint úgy általában ilyen helyzetben).

no, most csak ennyi. :)