A ködös Albionban

Komolyan megdöbbentő... nem tudom minősíteni. Átélni még szarabb lehet (szegény Dani).
Munkaszüneti nap, korán reggel Dani felkel, megy a megígért (definitaly) munkahelyre. Körbemutatják, aláíratják (!) a papírt, majd a 7 emberrel közlik, hogy akkor ez a 4 ember maradjon dolgozni, a másik 3 hazamehet... Hogy mi alapján... fogalmunk sincs. Erről ennyit.

Más. Tátott szájjal bámultam kifelé, amikor jött a kukásautó... lusta volt bekanyarodni ebbe a kisutcába. De, hogy ne maradjanak kiürítetlenül a kukák mit csinálnak?! Besétál az ürge, kézzel kiszedi a kuka tetejéről az összekötözött tesco-s meg különböző zacskókat és azokkal sétál a kukásautóhoz... Ilyen van otthon???

Miközben a kukás élményeimet írom, hívták Danit az ügynökségtől: holnap be tudna-e menni dolgozni reggel 6-ra... (ugyanaz az ügynökség, ugyanaz a munkahely). De most nagyon komolyan kérdezem: így történik a szervezés???!!! Mivel busz akkor még nincs, az autónkat ellopták, ezért Dani megkérdezte, hogy más műszak lenne-e, mert nem tud bejárni. A nő: taxi? Azt hiszem az itteni gondolkodás olyan távol van tőlünk, hogy azt elképzelni sem tudtuk... micsoda luxus, taxival munkábajárni... szuper. Mi folyik itt? Komolyan nem értem! Velünk van a baj?! Mindegy, mivel tele vagyunk ajánlatokkal, kénytelen Dani a lábbuszt választani, ami "jókis" séta lesz... (de már azon se csodálkoznék, ha holnap ott megint közölnék vele, hogy "bocsi, mégsincs munka").

Arra lennék csak kíváncsi, hogy van valami szervezet akik ezeket az embereket védik? Anglia úgy odavan az erős szakszervezeteivel, de csak a szerződéssel rendelkezőket védik? A többiek el vannak felejtve??? És itt most csak az alapvető emberi hozzáállásra gondolok...