Atyaég! Ránéztem a visszaszámlálóra! Már csak 3 nap! Ez lehetetlen... Annyira fura: 7 hónapja nem voltam otthon. Vajon Zsomi hogy fogja viselni az utazást? Mennyire fognak segíteni a légikísérők? Remélem minden rendben lesz.

Egyik beírásban azt ígértem, hogy visszaemlékezés gyanánt elkezdem leírni a kezdetektől az ittlétemet az angliai utazás-munka ügyben. Nem megy. Nemcsak időhiány miatt. Nem tudok ráhangolódni, de amennyire csak eszembejut felkavar egy kicsit. Semmi extrém, csak érzelmileg... nagyon nehéz volt. Nem csinálnám mégegyszer végig, vagy legalább is nem ennyi idősen. Vagy előtte jobban utánanézek az ország részeinek, területeinek, mi hol merre hány mérföld. (Pedig ez nagyon más addig, amíg nincs benne az ember). A nagy törést az autónk ellopása jelentette. Akkor elvágódott minden. Pont egy éve, Húsvétkor. Benő, a kis 18 éves, 3 ajtós Opel corsa. Mintha az első gyerekünk lett volna (akkor még..) Jó állapotban volt. És itt valakinek gyűjtési vágyból, vagy szórakozásból, vagy amire jelek utaltak idegengyűlöletből el kellett vennie tőlünk... azóta se került elő, semmi. Nem tudjuk mi történhetett vele... (és ezt mondták jó környéknek)

Valami vidámabbal zárva. Az egyik angol csatornán szombatonként x. alkalommal zajlik a nagy tehetségkutató műsor. Szeretem ezeket a műsorokat, meg azt hogy tényleg lehetőséget kapnak emberek, hogy bemutassák mit tudnak. Tény és való, nem kímélik azokat, akik nem ütik meg a mércét. Most szombaton volt egy hölgy, aki hát hogyismondjam, meglepett mindnekit. Az egykori "chokito" reklám ugrott be: ne ítélj elsőre :))) De a kedvencemet, a görögöket, se hagyhatom ki. Akinek van ideje, javaslom nézze meg, fenomenálisak! :)