eltelt. Nem volt olyan vészes. Azt hiszem ebben megint fordítva működök... sokfelé hallottam, amikor visszament dolgozni az anyuka, hogy az elején nagyon rossz volt... hát nekem nem az elején... majd akkor, amikor télen sötétben megyek meg jövök... amikor a "megint menni kell" érzés olyan keserűen rátelepszik az emberre, miközben annyira de annyira itthonmaradna. Na, de ez van. Amúgy tényleg nem vészes, mert 9-től 5-ig vagyok, hétfőtől péntekig. Kimmel vagyok zömében, van egy másik asszisztens is, de ő napi 3 órára jön be, besegíteni. Persze az adminisztráció el van rontva, majd ki kell találni valamit...

Most csak ennyire futja.