Soha nem értettem az üzletpolitikához. Főleg nem a gyógyszerészet terén... El nem tudom képzelni, hogy hogy a túróba várják tőlem (meg a többiektől), hogy több legyen a beváltott vény vagy az eladott vénynélküli gyógyszer (OTC)... én inkább annak örülök, ha kevesebb... Managgger fórumon voltam szerdán. Érdekes volt. Hmm. Finom volt a kaja.

Szerencsére nem kellett nyílvánosan beszélni (attól még az anyanyelvemen is írtózok). Jelenlegi területi vezetőnk betegszabin van, ezért egy teljesen idegen tartotta a fő előadást. Aranyos volt, mert a mi területünk (Bradford és környéke) mutatói a legrosszabbak a nagyobb régión belül és ezeket úgy summázta, hogy "lehetőségek"  :)))

A héten volt egy enyveskezű, fürgén futó tolvajunk, másik nap reggelére betörték a szomszéd "fish&chips"-es üvegajtaját téglával. No, hát ilyen a környék...

Kezdem megismerni a betegeket és egyre jobban félek attól, amikor Crissie-vel leszek... (rettenetesen önállótlan és jaj)

A lényeg. Zsomi 9 kiló, 3 fogacskája szépen látszik, jön a 4. Még nem indult el mászásilag, de nagyon közel van hozzá. Kitartóan próbálkozik azzal, hogy állásba felhúzza magát a kanapé vagy szék mellett. Nagyon jól eszik. Az "úszás" kiesett a kedvenc időtöltések köréből, egyenlőre nem tudjuk miért (volt egy székről lezúdulásunk hirtelen, de azután még élvezte). Megpróbálunk átjelentkezni egy hétvégi órára és akkor én is megpróbálkozom vele. Konkrét kommunikációink vannak, persze szavak nélkül. Fantasztikus látni, ahogy megtanul dolgokat, érdeklődve figyel, felfedezi a környező kis világot. Jó lenne, ha mindig hétvége lenne :)