Szalad az idő :)

a két centiből egy

Jelenlegi olvasók

Utolsó kommentek

  • danimonka: Szia Mariann, annyira kedves vagy! Konkrétan meghatódtam! Nagyon jól esett amit írtál! :) Azt hisz... (2010.09.06. 23:20) kukucs
  • mariann49: Szia, én párszor kommenteltem,nem tudom,emlékszel-e? Londonban élek,van 3 felnott gyerekem,és nagy... (2010.08.25. 22:37) kukucs
  • anyamadár: Még mindig várjuk a híreket :) ti csak rendezkedjetek, dolgozzatok, pakoljatok meg minden, aztán í... (2010.07.21. 21:11) Minden rendben!
  • danimonka: @ilga: köszi :) a bútor persze relatíve sok/nagy meg minden :) de a boltnyitás nem rossz ötlet :) ... (2010.06.15. 22:50) Minden rendben!
  • anyamadár: Várom, várom a híreket, hogy sikerült a költözés, Zsombi hogy bírja? Dani? TEEE? :) (2010.06.13. 11:29) Minden rendben!
  • Utolsó 20

Képes eseménynaptár

Blog- és honlapajánló

Reklám

Pyry konyhája
Egy megbízható blogszakácskönyv
Göncölszekér
Versmegzenésítés biztos forrásból
Írka-firka együttes
Ír, skót zene kedvelőinek Budapestről

Tudomány

Akciós potenciál
Biológia mindenkinek
Kritikus biomassza
Egy remek tudományos blog szintén mindenkinek
A béka marad
Biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek tisztázása

Mindennapok

Eszti blogja
Taiwan-ról
Pyry blogja
Salt Lake City és az USA magyar szemmel
Egy őrült könyvelő
Ypszi blogja
Szemrevaló
Könyv- és filmajánló Ypszitől
Christine
Angliából
Gyermekszoba
Hasznos ötletek blogja
Bonca emlékei
Edinburgh-ról
Anyamadár blogja
Dél-Angliából

otthon

2009.05.15. 01:48 :: danimonka

Nagyon király volt :)

4 város sok-sok találkozó, gyönyörű idő. Nyári sapek és babanaptej vásárlás. Volt szerencsénk autóval közlekedni (anélkül nem vállaltam volna be ezt a rengeteg utazást) és hát előfordult, hogy 31 fok volt. Biztos ismeritek azt a kis kánont, hogy "Ég a város, ég a ház is..." a forróságra való tekintettel kicsit átköltöttük az autós túrák alatt, Zsomi örömére nagyokat énekelve, valahogy így:

"Ég a hátam, ég a vállam,
Nem is egy váll, hanem párban,
Tűz, tűz, tűz, tűz,
Jaj, de forró a gatyában."

A kölcsönkapott hordozókendő egyszerűen szuper. Teljesen multifunkcionális. Egyrészt ugye hordozó, de takaró, napellenző, pokróc is egyben.

Ez Lillafüreden készült :)

 

 

 Az autóban...

2 komment

visszaút - becsekkolási rémálom

2009.05.15. 00:09 :: danimonka

Van benne valami, hogy amitől félünk bekövetkezhet... Régebben mindig tartottam ettől a résztől, hogy nehogy fennakadjak valami hülyeség miatt, csak kapjam meg azt a beszállókártyát, meg legyek átvilágítva és ezek után már lehet lazítani, örülni a repülésnek... Hát most fennakadtunk. Mivel rengeteg csomagunk lett, ezért a neten megváltoztattuk a csomagmennyiséget és vettünk plussz egy "csomagot". Így 2x22 kg lehetett nálunk. A másik dolog az az online csekkolás volt. Bevezették, hogy a neten is be lehet csekkolni. Ismerem a rendszert, már kipróbáltam. Amikor a jegyet vettük (április 19 előtt), a rendszer automatikusan az online változatot adta (tehát nem én választottam). Gondoltam azért, mert babával megyünk. Még örültem is neki, logikusnak tünt. Viszont a jegyvásárlás után hiába próbáltam online becsekkolni, nem engedett. Hagytam az egészet, mivel automatikusan adta ezt a lehetőséget, nem is foglalkoztam vele. Odafele (a manchesteri reptéren) az égegyadtavilágon semmi de semmi probléma nem is volt ezzel. Nem úgy Pesten... Odaértünk a pulthoz 6 csomaggal (plussz Zsomi), hogy minél hamarabb megszabaduljunk a legnagyobbtól, a nagy bőröndtől, ami 35,8 kg lett. (az autósülést is ott kellett leadni) A kiscsaj először el kezdett problémázni az online bejelentkezésen... azt mondta, hogy mivel ezt választottuk (!) és nem csináltuk meg online, ezért x összeget be kell fizetnünk. Aha. Hogyne. Szegény csaj, melléfogott velem... Utána meg ránézett a bőrönd súlyára és közölte, hogy mindegy, ezt úgysem lehet a gépre felengednie, mert egy bőrönd súlya nem haladhatja meg a 25 kg-ot (még ha 453 kg-nyit vásárolt is meg az ember...). És ez természetesen a kisbetűs részben benne van, amit ugyebár kipipáltam... Először levegő után kapkodtam. Mi az értelme ennek, ha 44 kg-ot adhatunk fel a gépre??? Nem mindegy, hogy az egy bőröndben van vagy kettőben? Erre nem tudtak mit mondani, de a kiscsaj ennél ridegebb és szemtelenebb már nem is lehetett volna... Nem volt mit tenni a légitársaságok (is) Istennel egyenrangúnak képzelik magukat, gyors telefonálgatások: légyszi' ülj taxiba, hozz egy bőröndött amilyen gyorsan csak tudsz!!! Őrület. Azt hiszem csak kétszer kaptam sírógörcsöt... Ilyet se mondtam még senkinek (amíg vártunk a megmentésre), hogy ha nem tudunk utazni beperelem a légitársaságot (ezt egy másik dolgozónak mondtam mert már csak ő ült ott, amikor megkérdeztem, hogy meddig lehet becsekkolni). Ez a csaj legalább kedvesebb volt. (Amúgy nem tudták megmagyarázni, hogy miért van ez a szabály. Úgy éreztem, hogy amiatt nem utazhatunk, mert kék színű volt a bőröndünk...) Ezek után ne gondoljam azt, hogy szimplán le akarták nyúlni amit fizettünk a jegyért... Aztán megérkezett a felmentősereg, gyors átdobálás az egyik bőröndből a másikba, odarohanás a - kedvesebb - csajhoz, bőröndök rendben (mondanom se kell, Daninak mennyivel élvezetesebb volt plussz egy bőrönddel szarakodnia buszra fel meg le itt). Aztán újra feljött ez az online csekkolás, amire már szikrákat hányt a szemem... nagy kegyesen betudták a rendszer hibájának... (odafele meg nem volt rendszerhiba???) Döbbenet, hogy a légitársaságok mi mindent megcsinálhatnak az emberrel... Mire felértünk a gépre úgy éreztem magam mintha az utazás végén járnánk... Hála Istennek a további dolgok rendben zajlottak, sőt. Időben megérkeztünk, a busz is jött, a buszvezető türelmesen megvárta míg felhurcolkodunk mindent a buszra, sőt, mikor a parkolóhoz értünk megkérdezte melyik sorban van az autónk. Mondtuk neki, és ott állt meg, nem pedig a buszmegállóban! Malcolm ott volt ahol hagytuk, pöcre indult és Zsomi - újra az autósülésben - mosolygott!!! Ez már kb este fél 10 körül volt (otthoni idő szerint fél 11). Zsomi volt a csúcs.

A repülőn viszont nagy segítség volt, hogy a 3 ülésen csak mi lehettünk. Így leterítve az univerzális hordozókendőt (köszi Emő!), Zsomit vízszintesen le tudtuk rakni, nem kellett 3 órán keresztül az ölünkben tartani.

Egyetlen negatív dolog az időjárás volt. A gyönyörű napsütésből megérkeztünk a teljesen felhős, borús, szemerkélős csípősen hideg szeles időbe... Fura, hogy ha csak az időt nézzük érthetetlen, hogy otthon vannak a bunkó, antiempatikus emberek, itt meg mosolyognak... és ezt tényleg lehet a pénzre fogni? Nem hiszem...

7 komment

süti beállítások módosítása